Öt új technológia, amit nem szabad kihagyni

A jövő felhasználója érintőképernyős hordozható számítógépével, egy gigabites vezeték nélküli hálózaton keresztül kapcsolja be a falon lógó hajszálvékony HDTV-t, hogy megnézzen egy 3D-s filmet; a filmhez persze nem kell semmilyen DVD vagy Blue-ray lemez, hiszen az egy médiaszerverről letöltve, csúcssebességű USB-kapcsolatnak köszönhetően kerül a vezeték nélküli HD (nagyfelbontású) készülékbe, amely az adatokat a tévé képernyőjére továbbítja. Ez a jövőkép hamarosan valósággá is válhat...

A Yahoo honlapján megjelent írásban még különlegesebb, fantasztikus filmekbe illő technikai megoldásokról is olvashatunk. A kiterjesztett valóság nevű technológiát használó kontaktlencséknek köszönhetően például pusztán a szem mozgatásával a 3D-s film egyik színészére "klikkelve" virtuális billentyűzet kerül a felhasználó elé, felette pedig oldal jelenik meg, amelyen a színész korábbi filmjeinek listája látható, az oldalsó sávba ágyazott filmjelenetekkel megspékelve.
Az adatátviteli sebesség és a digitális (leginkább videó formájú) tartalom folyamatosan kéz a kézben jár majd a fejlődés útján, hogy fokozatosan minél több és jobb minőségű információ kerüljön a mobiltelefonokra, laptopokra, otthoni PC-kre és házimozi rendszerekbe egyaránt.
A cikkben most öt olyan új technológia került terítékre, amelynek köszönhetően a korábban csak sci-fi filmekben látható jelenetek nagyon is kézzelfogható formát ölthetnek.

USB 3.0

Az USB napjainkban a legkevésbé izgalmas vagy forradalminak tűnő technológiai vívmány, de ha adatátviteli sebessége megtízszereződik, akkor mindjárt érdekesebb lesz. A SzuperGyorsnak (SuperSpeed) is nevezett 3.0-ás verzió nem kevesebb mint 3,2 gigabit átvitelét ígéri másodpercenként. Ez a sebesség öt-tízszer gyorsabb, mint minden más eszközé, kivéve a DisplayPort bizonyos változatait és az egyre kevésbé népszerű eSATA-t.

Ezen felül az USB 3.0 ugyanakkora sebességet produkál mindkét irányba - miközben egyszerre másol és felvesz -, ami jelentős javulás a 2.0 "half duplex", egyidejűleg csak egy irányba tartó adatátviteli sebességéhez képest.
Az USB 3.0 vonzó tulajdonsága lesz még, hogy fel tud majd váltani más olyan hagyományos bemeneteket is, mint például a DVI vagy az eSATA. Az ethernet az egyetlen olyan régi típusú bemenet, amelyet nem lehet vele majd lecserélni. A régi csatlakozók helyett  akárhány USB 3.0 bemenet is bekerülhet a számítógépbe, amely ezáltal villámgyors adatátvitelre lesz képes a monitorokkal, szkennerekkel és merevlemezekkel. Arról nem is beszélve, hogy nemsokára elkészülnek a lényegesen gyorsabb flash memória meghajtók, így kapóra jöhet a nagyobb sebességű adatátvitel.

Új wi-fi

Igazi forradalomra lehet számítani az USB 3.0 mellett a vezeték nélküli hálózati eszköz, a wifi frontján is. 2012-re két új protokoll, a 802.11ac és a 802.11ad már másodpercenként egy gigabit adat továbbítására lesz képes.
Ennek eredményeképpen a jövőbeli felhasználók egy lakáson belül akár több HD minőségű filmet nézhetnek vagy videojáték-hálózatot is használhatnak - mindenféle kábelezés nélkül. Az új szabványoknak köszönhetően a médiaelosztó szervereket, a Blu-ray filmlejátszókat és más wi-fit használó készülékeket otthonunkban bárhol el lehet majd kényelmesen helyezni. Így meg lehet valósítani például egy olyan játékos és filmrajongó álmát, aki a készüléket összekötő kábelrengeteg nélkül szeretné számítógépes és konzolos játékhoz, illetve Blu-ray-film nézéséhez ugyanazt a HDTV-t használni.

3D-s vizuális világ

Persze mit sem érne az egy gigabit feletti adatátvitel, ha nem létezne olyan ultramodern képtechnológia, amelyért érdemes ilyen hálózatot megvásárolni. Az új 3D-s szabvány a jobb és balszem által látott képkockák váltogatásával kelti a 3D-s látvány illúzióját. Ehhez olyan, már létező, 120 Hz-t használó nagyfelbontású televízióra van szükség, amely az emberi szem által követhetetlen gyorsasággal frissíti ily módon a képeket.
A 3D-s látványhoz azonban speciális szemüveg is kell, amely szemünk elől villámgyorsan takarja el, majd lebbenti fel ismét a képet. Ezek a szemüvegek egyelőre méregdrágák, azonban a 3D eljövetelével áruk várhatóan csökkeni fog. Addig is a nagy cégek olyan 3D-s televíziókat gyártanak, amelyekhez nincs szükség szemüvegre.

A Sony és a Panasonic már meg is tették a 3D-s televíziókkal kapcsolatos első bejelentéseiket, sőt a Panasonic be is mutatta első prototípusát. Várhatóan most is az következik majd be, mint a HDTV esetében: először a csúcstechnológia kerül piacra, majd sorra érkeznek meg az olcsóbb, némileg kevesebbet tudó modellek is.

Ijjesztően realisztikus lesz a tévézés

Kiterjesztett valóság

Talán a 3D-s látványnál is forradalmibb technológia a kiterjesztett valóság, amelynek lényege, hogy különféle szöveges vagy vizuális adatot tudunk majd kapni például egy mobilkamera által megjelenített, valóságot közvetítő képhez, illetve újféle módon is interakcióba léphetünk a körülöttünk lévő tárgyakkal, eszközökkel, miközben releváns információkat is nyerünk róluk.

Hasonlóan a 3D-s filmekhez, elvileg a kiterjesztett valósághoz is speciális szemüvegre lenne szükség, azonban maga a technológia okostelefonokon már most létezik. A "Legközelebbi helyek" nevű szoftver például metrómegállókról, parkokról, vendéglőkről és más fontos helyekről lát el bennünket információval, ahogy iPhone-unk kamerájával végigpásztázzuk környezetünket, miközben a GPS rendszer műholdon keresztül beazonosítja, hogy épp merre járunk. Ha séta közben elmozdítjuk a kamerát, úgy alkalmazkodik a rendszer az újabb és újabb helyszínekhez és tereptárgyakhoz.
Babak Parviz, a Washingtoni Egyetem nanotechnológiával foglalkozó professzora azonban még ennél is többet szeretne: olyan találmányon dolgozik, amelynek köszönhetően nem is lesz többé szükség kijelzőkre, ugyanis a technológiát kontaktlencsékbe integrálják majd, így egyfolytában információt nyerhetünk környezetünkről a kiterjesztett valóság révén.

Ez a technológia feltehetően hamarabb lesz megszokott navigációs eszköz a mobilkészülékeken, mielőtt még a speciális kontaktlencsék valósággá válnának. Érdemes azonban belegondolni: mire lesznek majd képesek a játékfejlesztők a kiterjesztett valóság alkalmazásával, miközben a játékszoftver digitális környezetét a játékost körülvevő valósággal keverik? A lehetőségek tárháza szinte korlátlan.

HTML5

Sokat segíthet a kiterjesztett valóság megjelenítésében is a Hypertext Markup Language 5, vagyis a webes kiadványok forrásszövegének szerkesztésénél használt "hiperszöveges jelölőnyelv" ötödik verziója. A HTML5-ben már nem lesz szükség olyan szoftvermodulokra, amelyeket külön le kell tölteni, hogy hangot, videót és egyéb interaktív tartalmat megjelenítsünk. Így a fejlesztők végre minden egyes böngészőn ugyanúgy működő honlapokat gyárthatnak majd, teljesen függetlenül attól, hogy azok otthoni PC-n, laptopon vagy mobilkészüléken kerülnek lehívásra, miközben a felhasználó is jobb, gyorsabb és gazdagabb böngészési élményben részesül.

Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy a böngészőt gyártó cégek többé ne az általuk kifejlesztett, illetve másoktól licencelt szoftvermodulokat használják a multimédiás tartalmak megjelenítéséhez, hanem alapból a böngészőbe épített hang, videó és 2D-s grafikai alkalmazásokat lehessen igénybe venni.

A jövő számítógépe. Mennyit kell még várnunk rá?

A HTML5 előnye még, hogy a weblapszerkesztőknek és alkalmazásfejlesztőknek nem kell majd sokféle - egymással gyakran nem kompatibilis - formátummal szenvedniük azért, hogy ugyanazt a felhasználói elégedettséget váltsák ki minden egyes böngészőnél. Ez a mobilkészülékek tulajdonosai számára azért is különösen értékes, mert az ezeken lévő böngészőkre jellemző leginkább a korlátozott multimédiatámogatás. Az iPhone-on található Safari például nem képes Adobe Flash formátumot megjeleníteni, pedig a Flash a legelterjedtebb video-megjelenítő alkalmazás mindenféle más platformon és böngészőben.

Az operációs rendszerek és böngészők fejlesztőcégei közül egyre többen sorolnak be a HTML5 mögé: a Google Chrome, az Apple Safari és az Opera például mind-mind mellette vannak. Érdekes módon a Microsoft a HTML5-nek csak bizonyos részeit támogatná az Internet Explorer 8-ban, pedig nyilvánvaló, hogy a redmondi cég sem szeretné, ha még nagyobb piaci részesedést veszítene el ezzel, miközben riválisai egymás után hódolnak be az új formátumnak.
Mindenesetre az új szabvány rövidesen elnyeri végleges formáját, és hamarosan a hivatalos "jóváhagyást" is elnyeri a World Wide Web Consortiumtól, amely nyílt szoftver szabványokat - „ajánlásokat" - alkot a világhálóra.